Sziasztok.
Felhívásunkra, melyben megkértünk Titeket, ugyan írnátok nekünk pár sort, érkezett néhány iromány. Ezeket folyamatosan közzétesszük az oldalon, hogy lássátok, nem vagyunk hernyók.
Alant következik Inez írása:
Saját történet..
Szerbusztok Gyerekek, itt Inez.
2007-ben szaladtam bele abba a rádióba, ahol a Partizánbál is működött 
hétvégenként.
Teljesen véletlenül, mint a mesében. Az ország egy másik pontján voltam
nyáron, a Fiammal, és az öreg autómmal, amiben egy öreg rádió volt akkor
még. Minden megyében a gyerekem keresgélte a rádión a helyi sávokat
odafelé úton is és visszafelé is. Hazafelé jövet Budapest határában
kedvencem, és megint az övé, és ezt az állomást azonnal rögzíteni kellett
a kocsiban a rozoga rádión..
Itthon azonnal befogta a házi rádiókon is, és megállapítottuk, hogy van
Isten, mert a rengeteg diszkós rádión kívül is van Élet az Éterben!
Az előzmény azért fontos nekem, mert az unalmas zenét játszó rádiók
taszítottak évek óta, és nekem nagyon meghatározó A Zene (nagy "A"- val és
nagy "Z"-vel) az életemben..
Már az első nyáron nemcsak a rádión, hanem az internetes fórumon keresztül
is megismertünk más hallgatókat. És jött a horgászverseny Szigetbecsén, és
személyesen is találkoztunk a 3 Partizánnal, Hartmival, Kárpitossal,
Gjoe-val, és a többiekkel. (Fotók a mellékletben..)
Szóval: első hatás volt a Zene, második az Emberek, és szépen megfogtak..
A munkám miatt gyakran voltam ébren éjjel is, és nagyon kellett a
lelkemnek hétvégén a Partizánbál.. Nem voltam egyedül, sok kérdésemre
választ kaptam, sok marhaságot én is írtam az sms- falra. Ahol el voltunk
kényeztetve, mert a telefonszámainkat elmentettétek, és megismertétek, és
akármekkora baromságot mondtam, együtt röhögtek velem a többiek, és nem
pedig rajtam, ami egy óriási különbség..
Margó Mama lassan egy éve a férje mellett üldögél az Égi sörözőben, és
Judast hallgatnak..
A temetésén is együtt voltunk, és nem engedtük el csak úgy: nagyon sokan
kísértük el a férje mellé.. (Aki nem ismerte volna: egy nyugdíjas, vak
özvegyasszonyt képzeljetek el, aki a Metallica zenéjére az első sorban
csápol a tribute- bulin a fehér botjával, és gyakran mondta: élete utolsó
éveire adta neki az Isten ezt a Rockfamilyt, ezt a "Családot", mert neki
nem volt gyereke.. Nagyon szeretett minket.)
Szóval: nekem nem csak egy műsor volt ez a 3 Emberrel, hanem igazi
kapcsolat, ahol nem csak közös bulik voltak, hanem más dolgok is..
Konkrétan az életem részei lettetek Ti is és a Rocközön is.
Öregszünk, változunk, de épülünk is..
Már mind a két műsor újra áll a saját lábacskáin, és szerencsére a hallgatók átmászkálnak ide- oda a két adó között..Kellenek a dilik, a bulik, a találkozók, igényelem a társaságotokat, ez a helyzet. A mostani társkereső műsor..Hát ez nagyon izgalmas! Imádom a jó poénokat, nagyon szellemesek a műsorok (bocs: MűsoRock). A régi hallgatók közül keresem én is azokat, akiket meg lehet találni, de nem henceghetek nagyon nagy eredménnyel egyenlőre. Pici nyafogásom is van: a hétköznapi késő esti időpont.. De remélem, majd változik a helyzet, jelenleg attól is boldog vagyok, hogy egyáltalán meg tudlak titeket találni az éterben.. És nagyon örülök a régi neveknek és arcoknak, akiket újra látok itt.
Röviden: Hajrá!!
:)
Szeretettel: Inez.
